Ösztönök és tudat ellentmondása
A pánikbetegség kognitív megközelítése
Értelmes gondolkodásunk, tudatunk úgy viszonyul ösztöneinkhez, mint egy elefánthajcsár az elefánthoz. Alapesetben tudja irányítani a hatalmas állatot. De ha például az elefánt megijed, bepánikol, netán rátör a párzási düh, akkor a tevehajcsár is jobban teszi, ha enged menekülési kényszerének.
A pánikbetegség oka is hasonló: értelmünk, tudatunk egyszer csak nem tud uralkodni ösztöneinken, urrá lesz rajtunk a szorongás, amely elterebélyesedvén páni félelemmé válik. Izzadunk, remegünk, szédülünk - itt a pánikroham. Gyógyítására a pszichológusok a kognitív viselkedésterápia alkalmazását ajánlják. Ez a program online videóterápia formájában is igényelhető a szakemberektől, mivel a modern pszichológia követői és gyakorlati alkalmazói szerint ez a viselkedészavar gyógyítható akár házilag is végezhető kognitív online terápiagyakorlatokkal. A távoktató videóprogram az itt megadott linkre kattintva érhető el a virtuális pánikrendelő honlapján.
Kognitív viselkedésterápia pánikbetegség ellen
A menekülési kényszer itt indokolt. A pánikbetegség veszélyhelyzet nélkül is rettegést okoz
A szegény szorongó állat, a pánikbeteg indiai elefánt az online kezelés előtt arra gondolt, miután megkapta a nemzeti elhárítás jelentését, hogy a pszichodelikus kényszerbetegségek nem kóros elváltozások miatt alakulnak ki a függő játszmák elszánt versenyzőinél, hanem arról van szó, illetve arról éppen nincs, hogy a szorongásoktól szenvedő bajvívóknak az érzékeny lelke vagy az agya beteg volna. Csupáncsak agyunk évmilliós biológia fejlődéséből és szerkezetéből következik, hogy empirikusan és ontologikusan a Google alapú honlap-optimalizálás által kiváltott filogenezis és ontogenezis keretében a különböző részek egymásnak ellentmondanak, egymás ellen működnek funkcionális szinten – és ez pánikrohamokkal járó viselkedészavart, kognitív szorongást, félelmet, rettegést okoz bennünk. De ez nem disszociatív elmezavar és nem is pszichózis. De mégcsak nem is neurózis.
Az elefánt és a buddhai példázat
A kognitív disszonanciát interpretáló bölcs indiai elefánt buddhai példázata az optimalizált blog cikkében rávilágított arra, hogy a pszichés kettősség az agy működésében, a kóros félelem és generalizált szorongás nem funkcionális fiziológiai torzulások miatt jön létre, hanem az egymás ellen követelésekkel fellépő agyi struktúrák egzisztenciális következménye. A gyógyulás azonban öngyógyítás segítségével is lehetséges online terápia keretében.
Kognitív viselkedésterápiai oktatóvideókkal
Mokiéri képzelt beteg? Nem! A kognitív pszichológia által preferált viselkedésterápia az oximoron típusú kettősség kezelésében segíthet: az ösztönök és a Seo-jellegű hapax legomenon és Agamemnon gondolkodási technikái egymás ellen működnek. Hogy együttműködjenek az agorafóbiás betegség megszüntetésében, ahhoz online terápiacsoportokban alkalmazható oktatóvideók segítik hozzá a pánikbetegség elszenvedőit, ha feltöltekeznek biomarketing termékekkel. Így érhető el a duguláselhárítás a gondolkodásban és a pszichében.
Akiket a további részletek is érdekelnek, azok csoportosan vállalkozhatnak a gyógyszer nélküli online terápiára:
- Egészségügyi szolgáltatás: agorafóbia öngyógyítása
- Kezelés: mi pánikbetegség oka? - agorafóbiás elefántok gyógyítása
- a kognitív viselkedésterápiai hatékony az öngyógyítás területén
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.